A kereszt�nyek �rkez�s�t megel�z� korban �rorsz�g �s Sk�cia a druid�k (a kelta papok) vezet�s�vel �nnepelte meg a kelta napt�ri �v utols� napj�t. A druid�k szerint ezen a napon ker�lt a f�ld a legszorosabb kapcsolatba a szellemvil�ggal. Okt�ber 31-e a halottak napja, illetve egyfajta sz�reti felvonul�s funkci�j�t t�lt�tte be. T�knek vagy nagyobb r�p�nak a belsej�t v�jt�k ki, r�miszt� arcot faragtak bel�le, a belsej�be pedig �g� gyerty�t, f�kly�t helyeztek, s ezzel j�rt�k k�rbe a falut. A t�kl�mp�sok kett�s c�lt szolg�ltak: egyr�szt ezzel tartott�k t�vol, illetve �zt�k el a faluban puszt�t�, a term�st t�nkretev� gonosz szellemeket, m�sr�szt pedig ezzel vil�g�tottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatal�lhassanak.
A Halloween eredet�nek m�sik sz�la szint�n a pog�ny kult�r�ban gy�kerezik. A k�z�pkori boszork�nyok k�l�nf�le �nnepeinek egyike az �gynevezett „boszork�ny-szombat” vagy „fekete-szombat” (Black Sabbath) volt, ami okt�ber 31-�re esett. A mai kor Halloween-partijainak legt�bb kell�ke, p�ld�ul a fekete macska, a s�pr�ny�l, a m�gikus var�zsig�k ennek a fekete-szombatnak a term�kei.
A harmadik gy�k�r az a katolikus trad�ci�, melynek �rtelm�ben minden szent kapott egy napot, amikor �t tisztelt�k. Mivel azonban egyszer�en elfogytak a napok, ki kellett jel�lni egyet azoknak, akik kimaradtak: ez lett a mindenszentek napja, ami a nyolcadik sz�zadt�l kezdve november elsej�re esett. A mindenszentek napj�t megel�z� est�n tartott �nneps�get h�vt�k All Hallow Eennek (minden szentek est�je): ebb�l sz�rmazik a Halloween elnevez�s.
A „trick or treat” (kb. „megvend�gelsz vagy megn�zheted magad”) hagyom�nya a gonosz szellemek kiengesztel�s�vel f�gg �ssze. A nekik felaj�nlott finoms�gokkal pr�b�lt�k elker�lni a gonosz szellem puszt�t�s�t. A kiv�gott t�kl�mp�s annak a gonosz szellemnek az arc�t jelk�pezi, aki a l�pos, mocsaras vid�keken csalogatja f�ny�vel az elt�vedt utast.
A Halloween napjainkra azz� az �jszak�v� v�lt, amikor b�ntet�s n�lk�l mindenf�le „pajkos” dolgot meg lehet csin�lni. A k�l�n�sen az Egyes�lt �llamokban n�pszer� �nnep alkalm�val az emberek – f�leg a gyerekek – jelmezbe b�jnak, arcukat kimaszk�rozz�k vagy �larcot �ltenek, �s �gy tesznek, mintha maguk is boszork�nyok vagy k�s�rtetek lenn�nek.
A f�ktelen d�rid�k gyakran trag�di�kkal v�gz�dnek. Sv�dorsz�gban az idei Halloween-mulats�gnak az orsz�g t�rt�nelm�nek legt�bb hal�los �ldozattal j�r� t�zesete vetett v�get. A trag�dia G�teborgban t�rt�nt egy diszk�ban: a 100-150 f� befogad�s�ra alkalmas terembe mintegy n�gysz�zan zs�fol�dtak be. A t�z rendk�v�l hirtelen �t�tt ki: egy t�l�l� elmond�sa alapj�n a mennyezeten keletkezett, ez�rt lezuhantak a l�mp�k �s a hangfalak. Mindenki p�nikszer�en menek�lni kezdett, a v�szkij�ratot azonban eltorlaszolt�k a l�ngok. A menek�l�s egyed�li �tja k�t sz�k ajt� volt. A z�m�ben 13-18 �v k�z�tti fiatalok egym�st agyontaposva igyekeztek kijutni az �g� pokolb�l. Volt aki kiugrott a m�sodik emeleti ablakb�l, s �gy pont a menek�l�s okozta a hal�l�t. A legt�bben megfulladtak, vagy a felismerhetetlens�gig meg�gtek a t�zben.
Igaz ugyan, hogy nem minden Halloween napi mulats�g v�gz�dik hal�llal, �m sz�mos vesz�lyt rejt. A gyerekek el�szeretettel viselnek k�l�nf�le maszkokat, amelyek gy�l�kony anyagb�l k�sz�lnek. A „trick or treat” szint�n nem vesz�lytelen. Ennek sor�n ugyanis sz�l�i fel�gyelet n�lk�l a gyerekek �dess�get (treat) k�rve idegen h�zakhoz kopognak be: amennyiben nem kapnak, �gy a h�z lak�ja valamif�le „szokatlan” dologra sz�m�that (trick). Id�n New Yorkban sz�gekkel prepar�lt cukors�vegeket, Oklahom�ban pedig „k�l�n�s” tablett�val t�lt�tt r�g�gumit kapott t�bb gyerek.